A belépési formális kritériumok teljesítése (árfolyam stabilitás, infláció, fiskális-, kamatkritériumok) fontos az unió és a csatlakozni kívánó tag szempontjából is. Viszont a csatlakozni kívánó tag szempontjából az igazán meghatározó a sikeres uniós szerepléshez a tényleges gazdasági kritériumok teljesítése, úgymint nyitott áru-, tőkepiac, diverzifikált termelés. Magyarország a formális kritériumokat tekintve az utolsó helyen áll, ezzel szemben a tényleges kritériumokat tekintve jól áll. Magyarországnak az uniós tagsághoz vezető út nehezebb lesz, tekintve a kiinduló állapotot. Tényleges kritériumokat tekintve, határozott gazdaságpolitikai irány, konvergencia pálya mellett viszont vélhetően jobban fog teljesíteni az uniós csatlakozás után, mint a többi csatlakozásra váró közép-európai és balti állam.

A csatlakozásra váró államok eltérő kiinduló feltételekkel és makrogazdasági kondíciókkal rendelkeznek, amelyet nagyrészt az eltérő fiskális politika és az országok valuta tanácsai által kialakított árfolyamrendszer eredményezett. Szlovénia kiegyensúlyozott fiskális, monetáris politikájának, szerencsés történelmi helyzetének köszönhetően 2010-ben nagy valószínűséggel be is vezeti az eurót. Szlovákia, Litvánia, Észtország és Lettország 2007/2008-ra tervezi a belépést az euró övezetbe. A balti államok a 2007/2008-as csatlakozási forgatókönyvet nagyobb eséllyel teljesíthetik tekintve hosszú éveken keresztül folytatott rögzített árfolyam politikájukat, fiskális/monetáris fegyelmüket, hacsak nem következik be inflációs malőr. Csehország nem szeretné elsietni a belépést, inkább 2011/12-ben gondolkozna el a belépésen, megőrizve addig monetáris függetlenségét. Lengyelország szeretne az euró zónába belépni, de nem tud dátumot mondani.

A többi csatlakozásra váró tagállam csatlakozási esélyének elemzése után rátért a magyarországi forgatókönyv esélyeinek latolgatására. Magyarországnak a monetáris unióhoz vezető út nehezebb lesz, de az utat teljesítve várhatóan jobban fog szerepelni, tekintve korábban említett erősségeit (gyors növekedés, magas termelékenység – magas és növekvő piaci részesedés euró övezeti kereskedelemben - üzleti ciklus erőteljes harmonizáltsága az euró-övezettel). Ezen tényezőket tekintve Magyarország olyan pályát futhat be a csatlakozás után az euró-zónában, mint  mondjuk Spanyolország az elmúlt 10 évben.

Sokkal kevesebb esélye van a görögországi, vagy a portugál forgatókönyv megismétlődésének. Három nagyobb problémával kell szembenézni hazánknak. Ezek közül a legnagyobb, hogy Magyarországon a prudens fiskális politikának még a gondolata is hiányzik a gazdaságpolitikából. Ennek következménye, hogy magas az ikerdeficit, és az államháztartásban egymástól függetlenül, de egymásra épülve különböző problémák halmozódtak fel. Le kell építeni a 7-8%-os államháztartási hiányt, és meg kell oldani számos strukturális problémát.  Az államháztartás hiányának nagyságán kívül annak finanszírozási módja is külső sokkoknak teheti ki a gazdaságot. További probléma, hogy az állam rátelepszik a gazdaságra, az újraelosztás mértéke Magyarországon 2005-ben meghaladta a GDP 50 %-át. Az államháztartási egyensúly és államadósság kritériumában Magyarország sereghajtó, és az államháztartási egyensúly valós helyzete ennél is rosszabb. A hosszúlejáratú kamatok alakulására is inkább jellemző a divergencia, mint a konvergencia, és a forint árfolyam stabilitása is megtört az utóbbi időben Magyarországon.

Igazából nem egy paraméterre, a csatlakozás időpontjára kell koncentrálni a politikának, gazdaságpolitikának. Ennél lényegesen összetettebb a rendszer, amit modellezni kell. Az időpont csúszása alternatív költséget okoz, mivel később tud érvényesülni számos korábban említett erősségünk. Szlovákia, Szlovénia korábbi belépése is jelenthet többlet belépési költséget egy esetleges későbbi csatlakozásnál. Ezeket az elmaradt nyereségeket, esetleges feltételezett többlet költségeket kell összevetni a csatlakozás rövid távú költségeivel.