Amikor Gyurcsány Ferenc Medgyessy Péter után a kormányfői posztra került, a gazdaságpolitika előtt két lehetőség állt – mondta Orbán Krisztián. Az egyik szerint azonnal meg kellett volna kezdeni az államháztartás talpra állítását – ezzel azonban nem lehetett volna választást nyerni. A Gyurcsány-kabinet a kockázatosabb utat választotta, amellyel azonban a valutaválságot kockáztatta. A kedvező nemzetközi környezet azonban átsegítette a forintot a veszélyes időszakon.

   Az új kormány előtt két rendkívül fontos feladat állt: a fenyegető forintválságot el kellett kerülni, miközben Magyarország gazdaságát vissza kellett terelni a növekedési pályára. A látszólag ellentmondásos feladat azonban megoldható, amelyre számos európai példa van. A foglalkoztatási szint emelése a megoldás egyik sarokköve. Ez azonban nem lehetséges további adóemeléssel: éppen ezért a válság kezelésének másik kulcsa a hiány határozott kiadásalapú csökkentése.

   A kiadáscsökkentés elképzelhetetlen az államigazgatásban, az oktatásban és az egészségügyben kialakult rossz berendezkedések átalakítása nélkül.

   Az állami alkalmazottak száma immár évek óta 800 ezer fő körül ingadozik, a 2004-2005-ben végrehajtott létszámleépítések csupán a megelőző két év létszámnövekedésének hatását enyhítették. Minden versenyszférában tevékenykedőre két állami alkalmazott jut. Orbán Krisztián szerint az állami alkalmazottak állományának csökkentése, a közszférában dolgozók bérének befagyasztása szükséges.

   Ami ingyen van, arra végtelen a kereslet – fogalmazott az egészségügy helyzetét jellemezve a szakember. Az egy főre eső éves kórházlátogatások száma Magyarországon közel duplája az OECD-országokban tapasztaltaknak. Ez - ördögi körként – finanszírozási csapdát jelent: a túlterhelt orvosok csak kevés időt töltenek egy-egy beteggel, aki ezért nem jut elegendő információhoz és/vagy megfelelő kezeléshez, ezért elmegy másik orvoshoz is, ahol szintén csak részleges ellátást kap, az egészségbiztosítási pénztár pedig minden látogatás után térít.

   A magyarországi gyógyszerfelhasználás 2000 óta több mint duplájára növekedett, és minden évben jelentősen túllépte a gyógyszerkassza eredetileg meghatározott kiadásait. A generikus gyógyszerek felhasználási arányának javítása fontos feladat.

   Mára Magyarországon az egy tanárra jutó diákok száma az általános iskola alsó négy osztályában az EU-25 országok közül a legalacsonyabb. Erre nem magyarázat az ország települési szerkezete sem: nem csak a kis falvakban, hanem Budapesten is rendkívül alacsony az egy tanárra jutó diákok száma nemzetközi összehasonlításban. A PISA vizsgálatok azonban sajnálatos módon bebizonyították, hogy Magyarország a legtöbb mutató alapján a régióban is csak sereghajtó, a diákok eredményei alapján matematikai tudásuk utolsó, olvasási teljesítményük pedig utolsó előtti a közép-európai országok közül, és az OECD országok átlagától is messze elmarad. Mindeközben a magyar pedagógusok a térségben a legmagasabb bért kapják az átlagfizetésekhez képest.

   Az ország gazdasági fejlettségéhez képest túlságosan sokan vannak a felsőfokú oktatásban résztvevők, mindeközben a használható szaktudással rendelkező szakiskolai oktatásban tanulók száma egyre csökken. A felsőoktatásban számos területen egyértelműen túlképzés van, amelyet tovább fokoz a képzések rossz struktúrája.

   A munkaerőpiac kibővítéséhez a legfontosabb feladatok az alábbi négy pontban foglalhatóak össze:

• csökkenteni kell az „egyetemre járási kedvet” az ingyenesség megszüntetésével
• meg kell emelni a nyugdíjkorhatárt
• lehetővé kell tenni a kismamák foglalkoztatását
• rendezni kell a 45-55 év közötti férfiak és romák helyzetét.