A friss kisebbségi kormány,
a megosztott SZDSZ és a határozottan fellépő Fidesz által irányított
politikai légkörnek öt lehetséges kimenetelt lehetett jósolni:
1. marad a kisebbségi kormány
2. új MSZP-SZDSZ koalíció Gyurcsány nélkül
3. régi-új MSZP-SZDSZ koalíció Gyurcsánnyal
4. előrehozott választás
5. más koalíció (konstruktív bizalmatlansági
indítvánnyal, vagy anélkül)
Ezek közül az előrehozott választás tűnt a legkevésbé
kockázatosnak, amely többféle esemény hatására írható ki. A kormányfő lemondása
esetén, akár önként teszi azt, akár egy sikertelen bizalmi szavazás után,
ugyanúgy előrehozott választás az eredmény, mint abban az esetben, ha a
köztársasági elnök által javasolt személy nem kapja meg a parlament
támogatását.
A parlament önfeloszlatása is erre az eredményre
vezet, valamint a kormányozhatatlanság problémája is, amely akkor áll elő,
ha tizenkét hónapon belül a parlament négyszer megvonja a bizalmat a
kormánytól. Ebben az esetben az államfő feloszlatja a parlamentet, és három
hónapon belül választásokat ír ki.
Végül az első forgatókönyv következett be: egyelőre
kisebbségből kormányoz az MSZP.
|