Egyre több jel utal arra, hogy az elmúlt 70 év legsúlyosabb világgazdasági válsága lassacskán túljut mélypontján. A nemzetközi pénzügyi rendszer a stabilizálódás jeleit mutatja, és 2010-ben a mértékadó előrejelzések döntő többsége szerint a nemzetközi kereskedelem volumene már ismét bővülni fog (mintegy 3%-kal) a 2009-es kétszámjegyű visszaesés után. Ennek következtében szerény növekedés várható a fejlett országokban, így köztük a magyar gazdaság számára kiemelten fontos exportpiacokon (Németország és más nyugat-európai országok, illetve a visegrádi országok) is.

A javuló nemzetközi konjunkturális környezetnek a magyar gazdaság is vitathatatlanul haszonélvezője lesz: az export és a kapcsolódó feldolgozóipari termelés minden bizonnyal ismét jelentős növekedésnek indul majd, ami a vállalatok beruházásaira és közvetve a GDP növekedésére is jótékony hatású lesz. Emellett az elmúlt időszak rövidtávon kétségkívül eredményes fiskális politikai stabilizációjának pozitív visszajelzése várható a nemzetközi pénzpiacoktól, így a hazai gazdaság egyik égető problémája, a többi visegrádi országgal összevetve ma is kiugróan magas kamatszint nagymértékben csökkenhet. Az árfolyam stabilizálódása és mérsékelt inflációs nyomás mellett így a beruházási és a fogyasztási célú hitelfelvétel egyaránt élénkül, miközben könnyebb lesz a korábban felvett hitelek törlesztése is. Ezek a kedvező jelenségek azonban mind olyan rövidtávú pozitívumok, amelyek csupán Magyarországnak – a többi visegrádi országhoz képest – a korábbi időszakban felhalmozott hátrányát mérséklik, elsősorban technikai-makropénzügyi értelemben.

A hosszabb távú növekedési és jóléti kilátásokat alapvetően meghatározó strukturális tényezőket tekintve ugyanakkor Magyarország elmaradása nyilvánvaló, és a világgazdasági válság elmúltával, a fiskális politika korábban tapasztalt politikai ciklikusságának felhagyása után is megmarad.

A humántőke akkumulációjának problémája mellett a vállalkozások mikroszintű ösztönzői, a vállalkozói hajlandóság kulturális természetű korlátai továbbra is szembeötlőek, és – a rövidtávú, pozitív ciklikus hatások kifutása után –

hosszabb távra előretekintve is csak alacsony szintű gazdasági növekedést, az EU fejlettebb nyugat-európai tagállamaihoz viszonyítva csak nagyon lassú, akadozó felzárkózást vetítenek előre.

A kulturális természetű akadályok középpontjában az állam szerepének alapvető tisztázatlansága áll. Miközben a lakossági preferenciák egyértelműen a viszonylag nagyobb állami szerepvállalást pártolják (többek között az egészségügy és az oktatás területén), addig az állam által nyújtott szolgáltatások minőség/ár mutatói romlóak, részben a közigazgatás, részben a politikai rendszernek a korrupcióval és a pártfinanszírozási kérdésekkel összefüggő zavarainak következtében.

Előadásomban egyrészt a nemzetközi gazdasági válság lefutásának és a magyar fiskális politika alakulásának várható ciklikus következményeit, másrészt a magyar gazdaság hosszabb távú növekedési problémáinak tartós, szerkezeti vonásait – más szavakkal a hazai válság valószínű perzisztenciáját – mutatom be.

Bartha Attila, kutatási igazgató (Kopint-Tárki)

Az előadás prezentációja: A váság vége?

Az MBAAkadémia szervezői köszönetet mondanak minden meghívott vendégnek, aki megtisztelte jelenlétével az előadást.

Kis- és középvállalkozások

könyvelése,

bérszámfejtése,

társadalombiztosítási ügyintézése,

adótanácsadás,

cégalapítás, illetve cégképviselet.

(szakmai felelősségbiztosítással)

Vállalatfinanszírozás

Vállalati pénzügyi projektek

Pénzügyi elemzések, modellek készítése

Üzleti tervezés

Pénzügyi interim manager szolgáltatások

Telephely, iroda projekt pénzügyi tervezése, kivitelezése