Az elhangzott előadásról röviden:

Somogyi Zoltán, a Political Capital igazgatója előadásának elején a közvélemény-kutatások nehézségeiről, érdekességeiről, valamint tanulságairól szólt. Leszögezte, hogy a felmérésekből igen nehéz a választások kimenetelére következtetni, hiszen az olyan mintha egy futballmérkőzés hetvenedik percében, döntetlen állásnál kellene megjósolni a végeredményt.

A kutatások ugyanakkor sokat elárulnak a választókról. Így például megfigyelhető, hogy az emberek a politikusokról a legtöbb információt a médiából szerzik, egyre erőteljesebb a személyiség szerepe, és egyre nagyobb figyelem összpontosul a miniszterelnök-jelöltek személyére, mind a kampányban, mind pedig a kormányzás során. A politika tehát alapvetően megváltozott: a választó felületesen követi a politikai történéseket, nem böngészi a pártprogramokat, gyakran még legismertebb szlogeneket és politikai üzeneteket sem képes a megfelelő pártokhoz kötni. A választók többsége már nem érdekeinek mérlegelése, vagy társadalmi helyzete alapján dönti el, hogy melyik pártra adja szavazatát, hanem sokszor inkább azt választja, akit szimpatikusnak tart. A politikusok iránti rokonszenvet pedig nem politikai tényezők döntik el. Minden korábbinál jobban felértékelődött a politikusok kinézete, beszédmódja, családi háttere, magánélete, míg a program, a korábbi tényleges politika csak ezeken keresztül jut el a választókhoz. Ezek a jellegzetességek a 2006-os választások közeledtével Magyarországon is láthatóak. Erre vezethető vissza a két nagy politikai erőt vezető személyiség, Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc meghatározó szerepe.

   A Gyurcsány-kormány egy évéről szólva az elemző kifejtette, hogy ez az időszak három szakaszra volt osztható. Gyurcsány Ferenc megjelenésével az MSZP és a kormány „lendületet" kapott, de ismertségét és népszerűségét kezdetben még csak személyesen miniszterelnök tudta növelni. Az MSZP azonban esélyt kapott, kibővült a mozgástere, mert igyekezett megszabadulni a Medgyessy-kormány népszerűtlen hagyatékától.

   Ezt a fellendülést szakította meg a kettős népszavazás, amely politikailag ugyan sikeresnek tekinthető a koalíció szempontjából, de megtörte azt az ívet, amely Gyurcsány megjelenésével rajzolódott ki. Következésképpen új politikát kellett hirdetni.

Erre szolgált a 2005 tavaszán elindult 100 lépés program, amely központi elemévé vált a Gyurcsány-kormánynak. A harmadik szakaszban ugyanakkor volt egy negatív pont - az államfőválasztás - amely azt mutatta, hogy Gyurcsány Ferenc és az MSZP között nem volt teljes összhang, a pártot még mindig nem tartotta teljesen kezében a miniszterelnök.

Az államfő-választás után azonban Gyurcsány Ferenc mégis megerősödött a párton belül is. Miniszterelnöki tevékenységének megítélése javult: a 2005 őszére így népszerűségét tekintve az MSZP egyre inkább felzárkózott a Fidesz mellé.

   Összességében a négy éves kormányzati ciklusban ellentétes irányú folyamatok voltak megfigyelhetők a Fideszben és az MSZP-ben. A stabil, központi szerepű első ember mögé 2002 óta a Fidesz komoly szervezetet épített ki. Az MSZP viszont - melyet sokáig úgy ismertük, mint ami a Fideszénél jobb szervezettel rendelkezik - Gyurcsány Ferenc megjelenésével erős első embere tett szert.

   Végül arról is szó esett, hogy a jelenlegi kampánynak sajátossága, hogy a választási küzdelem két szintre bomlott: külön verseng egymással az MSZP és a Fidesz, és ebbe a versenybe csak alkalmanként tud beleszólni az SZDSZ és az MDF. A két kisebbik parlamenti párt azonban ennek ellenére nem tekinthető esélytelennek a bejutásra. Somogyi Zoltán hozzátette: egy esetleges kétpártrendszer valódi hungaricum lenne, hiszen ilyen modell nem létezik az Európai Unión belül. Ugyanakkor, ha 2006-ban mégis csupán két párt jutna a parlamentbe, akkor sem biztos, hogy tartósan kétpárti marad a rendszer.

Az MBAAkadémia szervezői köszönetet mondanak minden meghívott vendégnek, aki megtisztelte jelenlétével az előadást.

a klubesemény támogatói, partnerei