Az MBA-Akadémia 2007. november 22-i rendezvényének vendége Somogyi Zoltán, a Political Capital Institute igazgatója volt. Az elemző „Politikai mélypont Magyarországon” címmel megtartott előadásának középpontjában a politikusok és pártok által követett stratégiák csapdája és a sehová sem vezető politikaellenesség állt.

Az elemző szerint miközben sokak számára a politikai mélypontot a 2006-os kormányalakítást követő másfél év jelenti, az azóta lezajlott megszorítások, sokszor csak félfordulatot jelentő reformok és az utcai zavargások már csupán következményei a valódi mélypontnak.

Somogyi Zoltán szerint a politikai mélypontot ezzel szemben az a helyzet jelenti, amelyben a két nagy politikai tábor elsőszámú vezetője, Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor által követett stratégia csapdába zárta a politikai erőket, mert miközben mindkét fél célja pozíciójának megőrzése, nem engedik elmozdulni helyzetükből a mögöttük lévő pártokat. A megszorítások és a reformok ebben a politikai környezetben már eleve nem indulnak kedvező helyzetből, elfogadtatásukat és érthetővé tételüket az egymással szemben elhelyezett csapdák is akadályozzák. Somogyi Zoltán azonban felhívta a figyelmet arra, hogy szemben az elterjedt vélekedéssel, a jelenlegi helyzetet nem oldhatja meg automatikusan, ha akár Gyurcsány Ferenc, akár Orbán Viktor, akár mindketten egyszerre távoznának a közéletből. A mai politikának szüksége van politikára, a vezérekre épülő szembenállás előbb-utóbb mindenképpen újratermelődik.

Az azonban igaz, hogy az egymással szemben alkalmazott politikájuk sok szempontból kudarcossá vált: egymás kölcsönös címkézése, az ellenféllel szembeni félelemkeltés már nem képes kellő mértékben mozgósítani a szavazókat. A kölcsönösen agyonhasznált címkék azonban nem csupán a választók mozgósításának szempontjából váltak szinte használhatatlanná: a politika elkényelmesedett, a politikai innováció hiánya pedig az egész országra negatív hatást gyakorol.

Az innovációt a két politikai vezérré emelkedett politikai vezető személyes stratégiája akadályozta a 2006-os kormányátalakítás és 2007 ősze között. Gyurcsány Ferenc már a kormányalakítás után radikális imázsvesztést volt kénytelen elszenvedni, tehát – hívta fel a figyelmet Somogyi Zoltán – a problémák már a balatonőszödi beszéd nyilvánosságra kerülése előtt láthatóak voltak. A beszéd kiszivárgása ehhez annyit tett hozzá, hogy rendkívüli módon beszűkítette egy későbbi imázsépítő politika lehetőségeit. Ezt egészítik ki azok a jelenségek, amelyek a kormány és az MSZP munkájának összehangolásának sikertelenségéről árulkodnak. Gyurcsány Ferenc saját pártja számára is dilemmát okoz, hiszen, még ha le is váltaná őt az MSZP, a következő kérdés – ki jöjjön helyette? – megválaszolása már sokkal nehezebb, hiszen ki az, aki felvállalja ennek a kormányzati ciklusnak a folytatását, akár saját politikai karrierje kockáztatása árán is.