Török Gábor, a Vision Consulting igazgatója  tartott előadást az MBA Akadémián 2008 május 15-én „Politikai kockázatok Magyarországon” címmel. Az előadás során kitért a kockázatelemzés nehézségeire, majd vázolta a Vision Consulting által kifejlesztett új módszert, amelynek felhasználásával rövid áttekintést nyújtott a jelenlegi magyarországi, illetve kelet-közép-európai kockázatokról, végül pedig összefoglalta a hazai politikai helyzet lehetséges forgatókönyveit.

   Amikor kockázatelemzésről beszélünk, az első és legfontosabb dolog, amit tisztázni érdemes, hogy pontosan mit is értünk alatta. A szakirodalomban többféle megközelítéssel találkozunk, például az Aon honlapján az alábbi definíciót olvashatjuk: „A politikai kockázatok egy külföldi kormány, a saját kormányuk, egy harmadik fél országa vagy nemzetek feletti szerve intézkedéseiből vagy tétlenségéből adódnak. Ezek a kockázatok megfoszthatják a vállalatot az eszközeitől, megakadályozhatják, vagy korlátozhatják egy szerződés teljesítését, vagy érinthetik a kölcsönök visszafizetését a finanszírozó bankoknak vagy kölcsönadóknak.” Azonban úgy tűnik, sokkal egyszerűbb egy adott helyzetben fellépő politikai kockázatokról nyilatkozni, mint átfogóan definiálni magát a fogalmat. Mégis, létezik pár alapkérdés, amelyek mentén elindulva a Vision elemzői megalkották új, politikai kockázatelemző módszerüket.

   Ezen kérdések közül az egyik legfontosabb az, hogy az adott helyzet kinek jelent kockázatot. Nem szabad elfelejteni, hogy relatív fogalommal állunk szemben: ami valakinek kockázat, másvalakinek remény vagy esély lehet. Ezért szükséges minden elemzésben megjelölni a kockázat alanyát. Fontos odafigyelni arra, hogy a kockázatelemzés pillanatfelvétel, amely azt mutatja meg, hogy a múltbeli tapasztalatok és a jelenbeli események alapján egy adott időpontban mit gondolunk az adott politikai rendszer jövőbeli kockázatosságáról. Ezek mellett még érdemes rávilágítani arra is, hogy a kockázatelemzés fogalma alatt nem egy univerzális országkockázatot, vagy demokráciaindexet értünk. Végül, az elemzés hatékonyságát az elemzői tudást és belátást is fontosnak tartó kvalitatív módszer garantálja, szemben a különböző számokból létrehozott indexekkel.

   A Vision elemzői módszerük kidolgozása során az alapkérdések tisztázása után sorba vették, mely kockázati területeket érdemes szempontként felhasználni elemzéskészítéskor. Ezek az alábbiak:

• Előrelátható politikai események
• Spontán változás lehetősége
• Jogbiztonság kérdése
• Kül- és biztonságpolitikai kockázatok
• Közpolitikai alternatívák
• Gazdasági racionalitás érvényesülése
• Működőképesség és kormányozhatóság
• Legitimitás

Végül a nyolc szempont mindegyikét egyenként értékelték egy A+-tól E- -ig terjedő skálán, majd ezeket az eredményeket összegezve megkapták kockázatelemzésünk végeredményét, ahogyan az a következő oldalon található ábrán is látható.