A szaktárca legfrissebb adatai szerint 2008-ben a tervezett 4,1 százalék helyett 3,4 százalék lesz a GDP arányos ESA hiány, a nyugdíjbiztosítás pénztári kiigazítás figyelembevételével 2009 tavaszán a túlzott deficit eljárás megszűnhet Magyarország ellen. A 2009 évi költségvetési törvény teljesülésével jövőre már 3 százalék alá tudjuk szorítani az államháztartási hiányt, ami a nemzetközi pénzügyi bizalom helyreállítása az euró bevezetése és szempontjából fontos.

Számításaim szerint 2008-ban a gazdaság teljesítménye a negyedik negyedévben valamelyest visszaesik, éves átlagban 1 százalékos GDP növekedés várható. A lakossági fogyasztás a pénzügyi válság hatására megtörik, éves átlagban 0,6 százalékos növekedéssel számolhatunk. A külkereskedelmi forgalom dinamikája az év során folyamatosan csökkent, a pozitív ütemkülönbség megmaradt, éves átlagban az export 7,6, az import 6,9 százalékos növekedése várható.

A gazdaság lassulásának hatására a kormány mérsékelte az adóbevételekre vonatkozó várakozásait. A lassulás a fogyasztáshoz kapcsolt adóbevételek mérséklődésén keresztül érinti a költségvetést.

2009 évi növekedési előirányzatok

A 2009. évi folyamatokat döntően a világpiaci dekonjunktúra determinálja. A belföldi felhasználási kilátásokat kedvezőtlenül érinti a hitelkamatok beszűkülése és drágulása. Fontos kérdés, hogy a romló jövedelmi helyzetre hogyan reagál a lakosság és a vállalati szektor, gondolunk itt mindenekelőtt a megtakarítási hajlandóságra és a kiigazító intézkedések elfogadására. A költségvetés összesített eredményei szerint a jövő évi termelés 1,3 százalékkal visszaesik, a fogyasztás 2 százalékkal csökken. Hosszú évek óta először visszaesik a külkereskedelmi forgalom volumene is némi pozitív szaldó mellett. A beruházások a vizsgált két évben érdemben nem változnak, a kormányzat átcsoportosító intézkedései enyhítik a feszültségeket. 2009-ben a hazai gazdaság várhajtóan recesszióba kerül, a külső értékesítési lehetőségek jelentősen csökkennek, s az exportban meghatározó jelentőségű multinacionális vállalatokat is sújtja.

A GDP alapra számított export a jövő évben 1, az import 1,9 százalékkal esik vissza. A kereskedelmi és a folyó fizetési mérleg várhatóan javul. A folyómérleg hiánya 5,5 milliárd euró körül alakulhat, ami GDP arányosan 4,8 százalék lesz.

A kormány komoly figyelmet fordít a gazdasági krízis által sújtott hazai vállalkozások megsegítésére, a gazdaság élénkítésére, a foglalkozástatás biztosítására. A források jelentős részét az uniós pénzek átcsoportosításával teremti elő, a költségvetést ez csak kis mértékben érinti. A program lényege, hogy kamattámogatások segítésével a piaci árakhoz képest kisebb költséggel juthassanak tőkéhez (esetenként forgóeszközhitelhez) a magyar vállalatok. A gazdaságélénkítő program legfontosabb elemei a kamatszint csökkentések, a hitelezési feltételek enyhítése, a kereskedelmi bankok bevonása a hitelezésbe, kockázati tőkeprogramok indítása, a technológiai fejlesztés ösztönzése, a hitelgarancia megemelése, és talán a legfontosabb elem, az uniós támogatások megelőlegezése. A kockázati tényezők szerepe összességében nem elhanyagolható intézkedések bevezetése a rendkívüli helyzetre tekintettel mindenképpen indokolt. A következő években kiemelt szerephez jut a kormányzati, költségvetési politika rugalmassága.

Kiemelésre érdemes jelenség, hogy a rendkívüli helyzetben a parlament elfogadta a költségvetés kiadási platformjáról szóló törvényt, melynek hatása hosszú távon mindenképpen pozitív lesz az ország pénzügyi kormányzás iránti bizalom erősödése és a stabilitása szempontjából.

A nemzetközi krízis hatására az áremelkedés üteme meredeken csökkent, az olaj ára harmadára esett és néhány nyersanyag és élelmiszeripari termék is olcsóbban szerezhető be a piacról, mint pár hónappal korábban. Az EU harmonizált fogyasztói árindexe októberre éves bázison számítva 3,7 százalékra csökkent. A hazai fizetőeszköz árfolyama szeptemberben és októberben jelentősen gyengült. Az intézet számításai szerint a fogyasztói árak növekedési üteme továbbra is csökkenni fog.